Én kis kertész legény vagyok, erkélykertben vandálkodok. - szólhatna a locsolóvers (hihi LOCSOLÓvers, mekkora szókép :D).Valójában Ferikét nem a kertészkedés miatt vonzzák a locsolók - ami, mint említettem, már nekem is van, nem csak neki, sőt, épp az enyémet bitorolja ezen a képen. Szóval, a locsolók nagyon jó dolgok. Lehet belőlük vizet locsolni. Például nagymamáéknál a medencében - erre a célra egy szép kék locsolója van - vagy itthon a kádban - erre egy csinos kis pirosat tartunk. Az a vicces a locsolókban, hogy egy lyukon bemegy a sok víz, aztán sok lyukon jön ki, viszont nem olyan ijesztő, mint a zuhanyrózsa, ami erősen tolja a vizet és még hangos is. Ez a narancssárga locsoló viszont még a többi között is különleges. Azt ugyan még Ferike nem tudja, hogy ez is tud-e viccesen vizet spriccelni, de ennek - nagy levegő - levehető a rózsája. Hát, ennél nagyobb csodát el sem lehet képzelni egy locsolótól, így ez a tény akár többszöri nekifutásra is több percnyi játéknak tud alapot biztosítani. Milyen jó dolog is, ha az embernek van egy erkélykertje, amihez szükség van egy locsolóra is. (És közben nem mellékesen észre sem veszi a gyerek és szépen lassan - lépésről lépésre - hozzászokik a kertészkedéshez.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése