Amikor Ferike megszületett, egy látogatás alkalmával Ági meglepett egy tálca sziklakerti növénnyel. Az volt a második évünk ebben a lakásban, és még sok dolog volt kiforratlan, de így visszagondolva, az a tíz kis növényke indított el az erkélykertészet útján.
Először fogalmam sem volt, mit fogok kezdeni az új jövevényekkel - az biztos volt, hogy nem maradhatnak azokban a kis poharakban -, de utána elég hamar elkezdett körvonalazódni bennem a terv. Érdekes módon egy pillanatra sem jutott eszembe, hogy egyszerűen beültetem őket cserepekbe és felteszem a polcra vagy az ablakba - ennél mindig is bonyolultabban gondolkodtam. Ahogy néztem azokat a kis sziklakerti csodákat, elkezdtem vágyni arra, hogy saját sziklakertem legyen. Persze jól kigondoltam én ezt az első emeleten.
A sziklakerti növényekkel az a jó, hogy kevés táptalajt igényelnek és mégis pompázatosan tudnak fejlődni. Így aztán átkutattam a Praktikert egy megfelelő edényért - azt hiszem virágtálnak nevezik -, amibe aztán tettünk termőföldet és köveket. Ebbe a kis sziklakertbe ültettem végül az első növénykéimet.
 |
| az eredeti sziklakert |
Sajnos az első télen sok kipusztult az eredetiek közül, de tavasszal anya pótolta a hiányomat, sőt, újabb növényfajokkal gazdagítottuk a sziklakertet, ami idő közben - biztonsági okokból - egy állványt is kapott maga alá (köszönet érte Lacinak).
 |
| második próbálkozás |
 |
| buja növényzet |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése